A játék története - egy kis segédlet a teszthez

A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; a legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A mai játékot 1891-ben alapította ki a kanadai Dr. James Naismith - az USA-beli YMCA iskolában (Massachussets). Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt.

Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok ne szaladhassanak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.

A „kapu” céljára egy barackos kosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt – a mai napig nem változott ez a magasság. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. A mérkőzéseket a mai játéktér kb. felének megfelelő területen játszották.

Az első szabályzat 13 pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban Új Játék címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. A YMCA - Young Men's Christian Association- gondozta a szabályokat, s hálózata révén a kosárlabda nagyon gyorsan elterjedt.

Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak. Például: ziccerdobás, tempódobás stb..

Néhány szabály

A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot.

• A másik ehhez hasonló szabály az, hogy ha a játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti azt újra, mert az „kétszerindulás”, és az ellenfél kapná meg a labdát.
• Ha az ellenféltől valaki kosarat akar szerezni, és ezt mi meg szeretnénk akadályozni, akkor nem szabad megütni a kezét, meglökni, ütközni vele, és a többi.
• A 3-pontos vonalon kívüli kosár három pontot ér, ezt távoli dobásnak nevezzük, a vonalon belüli pedig kettőt ér, ezt középtávoli (field drop) dobásnak nevezzük.
• Ha valakit dobás közben faultolnak (szabálytalankodnak vele szemben), de a dobó bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el, míg ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (2 vagy 3) volt a dobási kísérlete.
• Magyarországon (a FIBA szabályai szerint) 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni és nem térhet vissza a játéktérre, az NBA-ban 6 személyi hibával lehet kipontozódni (ott azonban 4x10 helyett 4x12 perc a játékidő).
• Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak 8 másodperc áll rendelkezésére (az NBA-ben 10).
• Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat. Nagyjából ugyanez érvényes a visszajátszásra a középvonal tekintetében néhány eltérés mellett.
• Ha egy játékos felugrik labdával a kezében (például dobáshoz), de úgy esik vissza a földre, hogy még mindig a kezében van a labda, akkor az lépéshiba (ez alól kivétel, ha egy lábon vagy felugrás után egy lábra érkezve kapta meg a labdát, mert ilyenkor erről a lábáról felugorhat és leérkezhet páros lábra, de ilyenkor már nem sarkazhat).
• A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a körtén (a gyűrű alatti festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább. Ha ezt megszegi, a labdát elveszik a vétkes játékos csapatától.
• A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon. Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát. A támadóidő újraindul, ha egy játékos lábbal ér a labdához vagy a labda érinti a gyűrűt, de ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább.